Boxermentés logo

Gazdira váró boxerekGazdira váró boxerek Gazdira váró boxer keverékekGazdira váró boxer keverékek Elveszett/talált boxerekElveszett/talált boxerek Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam

(W)ebnapló(W)ebnapló Tudnivalók a boxerrőlTudnivalók a boxerről Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól LetöltésLetöltés LinkekLinkek

Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek

Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?

Számlaszám és adószám

Mit adományozzak?Mit adományozzak?
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Emlékezünk...
2012.10.31.
Ősz van.
Csak a levelek sárgák, az emlékek azonban nem halványulnak. Régi, imádott kedvenceink tekintete, szaga, tapintása örökre a szívünkbe égett.
Ősz van.
Ők a Szivárványhídnál várnak bennünket türelmesen.
Már jó helyen vannak. Újra fiatalok, újra egészségesek, és ugyanúgy szeretnek bennünket.



Mit nem adnánk, ha velünk lehetnének... Ha még egyszer belenézhetnénk imádattal rajtunk csüngő tekintetükbe.
Ha még egyszer végigfuttathatnák tenyerünket selymes bundájukon. Más meg úgy válik meg Tőlük, mint a kinőtt ruhától, mint egy elromlott mosógéptől...

Ezekért a 'kinőtt' ruhaként hozzánk kerülő boxerekért dolgozunk, gürizünk családunk, munkánk, ÉLETÜNK mellett, de összefogva, egymásba kapaszkodva, egymást segítve, támogatva.
Kezdetben idegenek voltunk egymásnak. Más a korunk. Más az érdeklődési körünk. Más az anyagi helyzetünk. Egy dolog köt össze minket örökre: a boxer. A fajta, amit imádunk, amiért erőnkön felül küzdünk. Amiért elmegyünk a világ végére, ha bajban van.
Időközben CSAPAT lettünk. Jó kis csapat.

Minden hozzánk kerülő boxert a magunkénak érezünk. Minden védencünk egy kicsit a sajátunk is. Mindegyiküket a lehető legjobb helyre próbálunk örökbe adni. És minden örökbefogadás egy csoda. Egy csoda, mikor elkísérjük új családjába a korábban már csalódott, reményét vesztett nyomott pofát. Amikor rácsodálkozik az új, saját fekhelyére, a saját tányérjára, és arra, hogy ő, csakis ő van a középpontban.

Azonban...Azonban vannak, akiknek nem adatott meg a saját család, nem adatott meg, hogy öreg korukban, szerető gazdik óvó, védő tekintetébe kapaszkodva keljenek át a Szivárvány hídon.
Akik idősen vagy betegen a menhelyre kerülnek, és halálukkal elszáll a remény, hogy valaha valakinek ők lesznek A NAGYBETŰS, az IMÁDOTT kutya.
Számunkra ők is fontosak, de rájuk csak mi, boxermentők emlékezünk fájó szívvel.

Idén ők haltak meg a kezeink között, őértük hullattunk könnyeket:

Matróna


Pinky


Blanko


Alfons


Roni


Sajnáljuk, hogy nem adatott meg számotokra a saját család, a szerető gazdi, az óvó-védő otthon.

Iszonyú érzés, hogy nem tudunk mindenkinek segíteni. Hogy nem tudunk mindenkit kanapéra juttatni. Hogy elkéstünk. Hogy a halál gyorsabb. Hogy hiába küzdünk értük. Hogy befejezetlen marad a munkánk.

Elmúlt. Vége. Nincs tovább. Csak a szívünkben. De ott örökké.

Megosztom a Facebookon