Eltelt a 2019.-es év.. volt részünk sok fájdalomban, volt részünk sok öröben, sokat sírtunk, sokat nevettünk...
Olvassátok szeretettel éves beszámolónkat:)

Cikkírásra kérünk benneteket, hogy megosszátok tapasztalataitokat idős, egészségügyi vagy viselkedés problémás, összeszoktatást igénylő kutyáitokkal vagy épp kedvencetek elvesztésekor átélt érzéseiteket, örökbefogadás utáni pozitív és negatív élményeiteket.

Aki emlékszik a mi kis Aktakukacunkra, biztosan tudja, hogy nem volt egyszerű eset, már azt hittük, nálunk fogja leélni az életét, de akkor jött Andi és Gyuri, akik minden nehézség ellenére bizalmat adtak neki:)

Megkértem a Boxermentés maroknyi kis csapatának egyik oszlopos tagját Mártit, foglalja össze, hogy miért jó nálunk önkéntesnek lenni? Mitől „szokik rá” az ember? Mi az, ami miatt ki nem hagynál egy szombatot? Akár esik, akár fúj, épp jeget kell törni, hogy tudjanak inni, vagy hűteni kell nyomott kis pofijukat a kánikulában…
Az, hogy ki hogyan és miképp keveredett ide közénk, más és más, azt hiszem azonban, hogy bárkit kérdeztem volna közülünk, hasonlóan fogalmazott volna:)